tag:blogger.com,1999:blog-41486595403870961422024-03-05T09:41:53.691+05:30मेरो मनका गन्थन मन्थनमेरो मनका गन्धन मन्धनhttp://www.blogger.com/profile/17425775644195755863noreply@blogger.comBlogger17125tag:blogger.com,1999:blog-4148659540387096142.post-25738385043818254122014-06-26T17:29:00.001+05:302014-06-26T17:29:52.679+05:30नेपाली कृषकको उत्पादनको भाऊँ खस्किदोः कारण<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
अहिलेको समयमा नेपाली कृषकले उत्पादन गरेको कृषी उपजको बजारभाउ खस्केको छ । नेपाली कृषकले बजारमा पु¥याउने फलफुल, तरकारी तथा अन्नको बजारभाऊ र लागतको लेखाजोखा गर्र्दा कृषकहरुको आय ब्रेक इभन प्वाइन्ट (विइपी) मा पुग्न पनि गाह्रो हुन्छ । यसको कारण के त? यसका केही कारणहरुलाई निम्नानुसार उल्लेख गर्न सकिन्छ । </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrVlw36SYAz-WSHXXXmKkb7Z2WZ5_S3TmEgcOx9ciIYetd-11r3R8jw9j7wX597lyk_zL-8-U7JrtXgIWRM90VYfdx7h8c81937YioHkLlf788wHfcFPGxROe9GIUzY3SMssbOVe7OdZw/s1600/DSC04296.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrVlw36SYAz-WSHXXXmKkb7Z2WZ5_S3TmEgcOx9ciIYetd-11r3R8jw9j7wX597lyk_zL-8-U7JrtXgIWRM90VYfdx7h8c81937YioHkLlf788wHfcFPGxROe9GIUzY3SMssbOVe7OdZw/s1600/DSC04296.JPG" height="180" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<b></b></div>
<a name='more'></a><b><br /></b><br />
<div style="text-align: justify;">
<b>१. भारताबाट आयात </b></div>
<div style="text-align: justify;">
अर्थशास्त्रमा मूल्य निर्धारण गर्ने तत्वहरु मध्ये आपूर्तीलाई एउटा प्रमुख तत्व मानिन्छ । जहाँ माग भन्दा आपूर्ती बढी हुन्छ त्यहाँ आपूर्तीकर्ताले आफ्नो बस्तुलाई बेच्नको लागि मूल्य घटाउन थाल्दछन् र बजारमा बस्तुको मूल्य स्वतः घट्न पुग्दछ । अहिलेको फलफुल तथा तरकारी बजारमा भारतबाट आयातित कृषी बस्तुको मात्रा उच्च रहेको छ । भारतबाट आयातीत बस्तुको मूल्य पनि नेपाली उत्पादतीत कृषी बस्तुको भन्दा झन्डैं एक तिहाईमात्र रहेको छ । यस्तो अवस्थामा भारतीय बस्तुका हाली मुहाली छ, उक्त बस्तुसँग नेपाली उत्पादनले प्रतिश्पर्धा गर्नु परेकोले तरकारीको बजार मूल्य कम हुन पुगेको हो ।</div>
<div style="text-align: justify;">
<b><br /></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>२. गुणस्तर</b></div>
<div style="text-align: justify;">
बजारमा मूल्य सस्तो हुँदैमा वस्तुको गुणस्तरीय प्रति वास्तै नगरी प्रयोग गर्नु हामीहरुलाई बानी परेको छ । गुणस्तर मापनको लागि हामीहरुसँग न त कुनै आधार छ, न त कुनै साधन नै, तसर्थ हामीहरुले सस्तो तरकारी पाउँदा पाउँदै महँगो तरकारी किन्ने गर्दैनौ । वजारमा भारतीय वस्तुमा गुणस्तरको अभाव रहेको ठ्याक्कै पत्ता लगाउन नसके पनि तरकारीको प्रकृति हेरेर पनि केही हदसम्म थाहा पाउन सकिन्छ । तरकारी आइलाएको, १ दिनमै नसकिए कुहिने अवस्था भएको, नेपाली वस्तुको दाजोमा कैयौं गुणा कमसल रहेको पाइन्छ । जुन वस्तुसँग नेपाली फ्रेस वस्तुले प्रतिस्थापन गर्न सक्दैन, कारण हामीहरुले गुणस्तरलाई भन्दा पनि मूल्यलाई बढी ग्राहयता दिन्छौं । जुन स्वभाविक पनि हो । </div>
<div style="text-align: justify;">
<b><br /></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>३. प्रविधि</b></div>
<div style="text-align: justify;">
नेपालको विकासको लागि कृषिको विकास गर्नु नितान्त जरुरी छ । हाम्रो देशका व्यवसायिक कृषकहरुले पनि अत्याधुनिक प्रविधिको अवलम्वन गर्न नसकेको अवस्था छ । सिँचाई, मल, विषादी आदिको प्रयोगमा जनशक्ति नै प्रयोग भएको र यसबाट उत्पादन लागत बढ्ने गरेको छ । </div>
<div style="text-align: justify;">
<b><br /></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>४. प्राविधिक सुविधाः</b></div>
<div style="text-align: justify;">
नेपालका अधिकांश कृषी उत्पादकहरुका आफ्नै प्राविधिकहरु नरहेको अवस्था छ । तरकारीमा कुनै रोग लागेमा औषधि पसलमा गई औषधि किनेर प्रयोग गर्ने प्रचलन व्याप्त छ जसबाट रोग पहिचान उचित किसिमबाट हुन नसक्नु, फरक औषधि प्रयोग हुनु र रोग निदान नहुनु जस्ता समस्याले एकातिर लागत बढाइरहेको छ भने अर्कोतिर उचित उत्पादन नभएको देखिन्छ ।</div>
<div style="text-align: justify;">
<b><br /></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>५. विचौलियाको हाली मूहालीः</b></div>
<div style="text-align: justify;">
नेपालका कृषकलाई उत्पादन भएको कृषि उपज बजारीकरण गर्नु पनि एक चुनौतिको रुपमा देखिन्छ । जब वस्तु उत्पादन हुन्छ, बजारमा थोक तथा खुद्रा बिक्रेतासँगको सिधैं पहुँच नहुनु,उत्पादक र उपभोक्ता बिचमा विभिन्न विचौलियाको एकलौटि प्रभुत्व जम्नु एउटा विकराल समस्या हो । जहाँ कृषकले बस्तु उत्पादन गर्दछ, कृषकबाट मध्यस्तकर्ताले खरिद गर्दछ, मध्यस्तकर्ताले थोक विक्रेता, थोक विक्रेताले खुद्रा विक्रेता र खुद्रा विक्रेता मार्फत उपभोक्ताले बस्तु खरिद गर्ने गर्दछन् । जहाँ कृषकबाट बिक्री भएको कुनै तरकारीको मूल्य रु. १५ छ भने, उपभोक्ताले कम्तीमा पनि रु. ४५ मा प्रयोग गर्नुपरेको छ । कृषकको लगानी रु. १५ भन्दा बढी हुन्छ, बिचौलियाले बिना लगानी रु. ३० नाफा आर्जन गरिरहेका छन् भने उपभोक्ताले महँगो रकम खर्चेर तरकारी किन्नु पर्ने बाध्यता छ । यसरी उत्पादक र उपभोक्ताले आर्थिक नोक्सानी व्यहोर्नु परेको सहजै अनुमान लगाउन सकिन्छ । </div>
<div style="text-align: justify;">
<b><br /></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>६. लगानीको अभावः</b></div>
<div style="text-align: justify;">
कृष क्षेत्रमा अन्य व्यवसायहरुमा जस्तो लागिका लागि सहजै ऋण प्राप्त गर्न सक्दैनन । जबसम्म कृषी क्षेत्रमा लगानीको मात्रालाई बढाउन सकिदैन तवसम्म नेपालमा कृषी क्षेत्रको विकास असभ्भव छ, कम लगानीले कम मात्रामा उत्पादन हुन्छ, अहिलेको परिप्रेक्ष्यमा कम लगानीले सञ्चालन भएका फार्महरुको संख्या बढी छ, कम लगानीबाट सञ्चालन हुने फार्मको लागन बढी हुन्छ, फलस्वरुपः बस्तु महँगो हुन्छ । बस्तु महँगो हुँदा भारतबाट आयातित वस्तुले नेपाली बस्तुलाई प्रतिस्थापन गरेको पाइन्छ । </div>
<div style="text-align: justify;">
<b><br /></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<b>७. कृषकप्रति हेर्ने नकरात्मक दृष्टिकोणः</b></div>
<div style="text-align: justify;">
नेपाली समाजमा अधिकांश व्यक्तिहरुले कृषकलाई नकरात्मक दृष्टिले हेर्ने गरेको पाइन्छ । नेपालका अधिकांश गाऊँहरुमा वैदेशिक रोजगारको लागि ऋण लिन सहज हुन्छ तर कृषी क्षेत्रमा लगानी गर्छु भनी लगानी जुटाउन फलामको च्यूरा चापए भन्दा कम हुँदैन, जसबाट नेपाली यूवा विदेशीन तयार हुन्छन् तर कृषि पेशामा संलग्न हुन सक्दैनन् । जसको कारण कृषि फार्महरुमा कामदारको अभाव हुन्छ र लागत पनि बढ्न जान्छ । </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
मेरो मनका गन्धन मन्धनhttp://www.blogger.com/profile/17425775644195755863noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4148659540387096142.post-60381769549712077832013-10-09T13:22:00.000+05:302013-10-09T13:23:01.203+05:30सहयोगको लागि धेरै धेरै धन्यवाद<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div style="text-align: justify;">
आज एका विहानै देखि कुनै न कुनै कुरामा यो मन खुसी भैरहेको छ । अफिसमा पनि हाँसो, रमाईलो हुँदै खुसी साथ दिन साँझ तर्फ कोल्टे फेर्दै थियो । जव अफिस टाईफ अफ हुने समय भयो तवे भाईले आजको दिन मृगौला पिडित चन्द्रबहादुर पुन मगरको डिस्चार्ज हो भनेको कुराको झट्ट याद आयोे । उनकी आमाको हिजो नै डिस्चार्ज भएको कुरा पनि थाहा थियो । मनमा कौतुहोलता जागेर आयो अनि मोवाईलमा नम्बर डायल गरे फोन लागेन । अनि सोचे पक्का पनि उनीहरु सुन्धारामा रहेको न्यू जनप्रिय गेष्ट हाउसमा हुनु पर्छ अनि टेम्पो चढेर हतार हतार त्यही पुगेँ । </div>
<div style="text-align: justify;">
म उक्त होटलको रुममा पुग्दा पुन, उनकी आमा, श्रीमती र बच्चा एउटा कोठामा बसीरहनुभएको थियो भने बुवा चै अर्को कोठामा पल्टिरहनुभएको थियो । म झट्ट चन्द्र भएको कोठातीर हानिए, साथमा साथी तिलक पनि थिए । मेरो आँखा सबैभन्दा पहिले चन्द्रको मुहारमा गयो र खुसी हुँदै भने तपाईलाई ठीक छ? खुसीले सिमा नाँघिसकेको थियो । अनि अँगालो हालेर पुन बसेकै पलङ्गमा बस्न पुँगेछु, उनकी श्रीमती रिताले एल्.वि.सर विरामी नजिक बस्नु हुँदैन तब झल्यास्स भएँ र ए हो मलाई त थाहा नै थिएन भनी अर्को पलङ्गमा गएर बसेँ । पुनको त्यो हँसिलो मुद्राले साह्रै खुसीको भाव व्यक्त गरेको प्रष्ट हुन्थ्यो । र उनी हौँसीदै भने एल.वि. सर तपाई त काठमाण्डौं मै हुनुहुन्छ भेट छैन, के गर्नु काठमाण्डौंमा बस्ने प्रायः मानिससँग भेटघाटको समय कमै हुन्छ, चाहाँदा–चाहाँदै पनि समयले साथ दिदैंन, कता के कम हुन्छ कता के हुन्छ आखिर साथीभाई र इष्टमित्रको लागि टाईम मिलाउन कठिनै पर्दोरहेछ मैले भने । अनि उनले थप्दै भने मलाई बचाउन सहयोग गर्ने सबै मित्रहरुलाई मैले एकपटक म्यासेज गर्न चाहान्छु, मैले भने ठीकै छ म सबैलाई खबर गर्छु । उनको अनुसार दुवै मृगौलाले काम नगर्दा आर्थिक अभावमा मृत्यू र जीवनको दोषाधमा परेकाबेला सहयोग जुटाइ पुनर्जीवन प्रदान गर्नको लागि अहम भूमीका निर्वाह गरेका सम्पूर्ण सहयोगदातालाई स–हृदय धन्यवादका सम्पूर्ण शब्दहरु अर्पण गर्न चाहेका छन् ।</div>
<div style="text-align: justify;">
केहीबेरको भलाकुसारीबाट थाहा भयो की उनलाई अहिलेसम्म ठीक छ र उनीकी प्राणप्यारी तथा ममतामयी आमा जसले जन्म, पालन पोषण मात्र नभई पुनर्जन्मको लागि एउटा मृगौला पनि दिनुभएको छ उहाँलाई पनि ठीकै छ । तर आमाको अनुहारमा कता कता नरमाईलो र गम्भरी मुद्रा देखिन्थ्यो । पुनले भन्दैथिए भोली डा. ले बोलाउनु भएको छ फलोअपको लागि अब तीन–तीन दिन, हप्ता–हप्ता, महिना–महिना हुँदै वर्ष वर्षमा चेक गराउनु पर्छ रे । दाजुभाई, आफन्त, छिमेकी तथा नचिनेका नेपाली कैया दाजुभाईहरुले उनको लागि सहयोग जुटाई उपचारमा सहजता ल्याईदिएँ । जसको प्रसंशा जतिसुकै गरे पनि पुग्दैन । पेशाले ड्राईभर नीज विरामी केही समयको लागि काम गर्न सक्दैनन् । उनलाई अझै केही समय काठमाण्डौंमै बसेर समय–समयमा चिकित्सकको फलोअपक गर्नुपर्ने अवस्था छ । </div>
<div style="text-align: justify;">
पुनको सहयोगको लागि मैले पनि सहयोगको लागि याचना भन्ने शिर्षकमा एउटा ब्लग पोष्ट गरेर फेसबुक तथा ट्वीटरमार्फत शेयर गरेको थिएँ । उक्त लिंकलाई सयौं मित्रहरुले शेयर गरेर सहयोग गरिदिनुभयो । त्यसको केही समय पछि घर हंसपुर–४, अर्घाखाँची भई हाल दुबईमा रहेका गुन्ज बहादुर बस्नेत ज्यू (नाताले दाई), फेसबुककै च्याटबाट मेरो फोन माग्नुभयो र रु. ५०००÷– सहयोग गर्नुभयो र मैले सोंचे एउटा ब्लग पोष्टले ५ मिनेटमै ५ हजार जुट्यो भने अरु पनि केही जुटाउन सकिन्छ । त्यस्तै १ घण्टा पछि म अफिसबाट बाट रुमतीर जाँदै गर्दा महेन्द्र बहादुर राउत ज्यू (उहाँ पनि नाताले दाजू, घर हंसपुर ४, अर्घाखाँची भई कर्मको दौरानमा हाल साऊदीमा हुनुहुन्छ) को फोन आयो । उहाँले पनि मेरो नं. गुञ्ज दाईबाट माग्नुभएको रहेछ । उहाँ फोनमा भन्दै हुनुहुन्थ्यो ठीक छ मैले मेरो तर्फबाट ५ हजार र बाँकी जति सक्छु उठाँउँछु, मेरो खुसी झन बढ्दै गयो र धन्यवाद व्यक्त गर्दै रुममा पुगे । त्यस्को केही दिनमा मैले मेरो क्याम्पसमा सँगै पढ्ने घनिष्ट साथीहरुलाई म्यासेज गरें । अनि गुन्जदाईको online news मा notice राख्नुप¥यो भन्ने आग्रहमा www.arghakhanchi.com, www.arghakhanchionline.com र www.gulmijilla.com मा सहयोगको सूचना प्रकाशीत गरियो । यी पत्रिकामा सूचना राखिदिने सबै पत्रिका र सूचना राख्न सहयोग गर्नुहुने विनोद गैरे, कृष्ण सुनार, शिव वर्मा लगायत सबैलाई धन्यवाद दिन चाहान्छु । </div>
<div style="text-align: justify;">
मैले साथीहरुलाई म्यासेज गरेको केही दिन पछि साथी तिलक गैरेले २ हजार, शिवहरी पौडेलले १ हजार सहयोग गरे , उनीहरु अर्घाखाँची घर भई हाल शंकरदेव क्याम्पस, काठमाण्डौंमा एम्.वि.एस्. दोश्रो वर्षमा अध्ययनरत छन् । त्यस्तै शंकरदेव क्याम्पस, काठमाण्डौंमा एम्.वि.एस्. दोश्रो वर्षमा अध्ययनरत साथीहरु नानु रोका (गोरखा), प्रतिक्षा के.सी.(गोरखा), उमा थापा (जनकपुर) र ईशा भट्टराई (झापा) बाट प्रत्येकले ५ सय रुपैंयाँ सहयोग गरे । त्यस्तै बाबुराम गैरे (अर्घाखाँची) र गोविन्द ढुङ्गाना (अर्घाखाँची) बाट समेत १५० र १०० सहयोग जम्मा भयो । त्यस्को केही समय पछि साउदीबाट महेन्द्र राउत दाजुबाट आफ्नो ५ हजार र अन्यबाट ७ हजार जम्मा गरी १२ हजार रकम पठाईदिनु भयो । सबैबाट संकलित रकम मैले भाई कमल मार्फत नीज पुनलाई हस्तान्तरण गरेको थिएँ । </div>
<div style="text-align: justify;">
अलिहको समयमा सूचनाको लागि प्रख्यात सामाजिक सञ्जाल फेसबुक र ट्वीटरमा धेरै भन्दा धेरै शेयर भए जसले सहयोग जुट्याउन उल्लेखय भूमीका निर्वाह ग¥यो । फलस्वरुप लक्ष्यमा पुग्न सजिलो भयो । मलाई सबैभन्दा खुसी लागेको कुरा त यी सहयोग दाता मध्ये एक जनाले पनि नीज विरामीलाई चिन्नुहुन्न । रु.२२२५०÷– (बाईस हजार दुई सय पँचास) जुटाउन यी फेसबुक र ट्वीटरले अग्रणी भूमीका निर्वाह ग¥यो ।</div>
<div style="text-align: justify;">
यसरी प्रत्यक्ष तथा अप्रत्यक्ष रुपमा सहयोग गर्नुहुने सम्पूर्णलाई नै सहृदय धन्यवाद प्रकट गर्दछु । यसरी नै सधैभरी सहकार्य गरी प्रत्येक कामलाई सफलताको शिखर चुम्न सकियोस भनी सुवेच्छा समेत प्रकट गर्दछु । </div>
<div style="text-align: justify;">
धन्यवाद</div>
<div style="text-align: justify;">
२०७०÷०६÷२२ गते राती १० बजे</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
मेरो मनका गन्धन मन्धनhttp://www.blogger.com/profile/17425775644195755863noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4148659540387096142.post-39062515077940442552013-08-13T16:17:00.001+05:302013-08-13T16:43:45.842+05:30सहयोगको याचना<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div style="text-align: justify;">
भनिन्छ ऋण लागोस् तर दीन नलागोस् । तर के गर्नु दीनले धनी, गरीव, वालक, युवा, तन्नेरी, वृद्ध केही भन्दोरहेनछ । जव मानिस दुई छाक जोहो गर्नको लागि रात दिन काममा खटिरहेको हुन्छ तव खतरा मानिएका ठूला रोगहरुले मानिसलाई गाँजो गाड्दछ भने अवस्था के होला? यस्तै नियती भोग्नु परेको छ अर्घाखाँची जिल्ला सिद्धारा गा.वि.स. वडा नं. ५ का चन्द्रबहादुर पुन मगरले ।</div>
<!--[if gte vml 1]><v:shapetype id="_x0000_t75"
coordsize="21600,21600" o:spt="75" o:preferrelative="t" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe"
filled="f" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter"/>
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"/>
<v:f eqn="sum @0 1 0"/>
<v:f eqn="sum 0 0 @1"/>
<v:f eqn="prod @2 1 2"/>
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"/>
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"/>
<v:f eqn="sum @0 0 1"/>
<v:f eqn="prod @6 1 2"/>
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"/>
<v:f eqn="sum @8 21600 0"/>
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"/>
<v:f eqn="sum @10 21600 0"/>
</v:formulas>
<v:path o:extrusionok="f" gradientshapeok="t" o:connecttype="rect"/>
<o:lock v:ext="edit" aspectratio="t"/>
</v:shapetype><v:shape id="_x0000_s1027" type="#_x0000_t75" style='position:absolute;
margin-left:172.5pt;margin-top:114.75pt;width:116.6pt;height:144.55pt;
z-index:1;mso-position-horizontal:absolute;mso-position-horizontal-relative:text;
mso-position-vertical:absolute;mso-position-vertical-relative:text'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\Nepal\AppData\Local\Temp\msohtml1\01\clip_image001.jpg"
o:title="705143_478098468952373_660584625_o" croptop="3393f" cropbottom="44002f"
cropleft="31346f" cropright="16333f"/>
<w:wrap type="square"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6Aobet8NU0fetv8mZBZV8ehXTuetQ1BvlNmPEvumy-Bcx6BYvidSvSpVvPQAtdtxed3JOjHwETdGxk18ZrtY5gkMJb7Zx73RzkxHdu1hKyV_AkakmVYWi9GqnofsApYpAtWNnTP1eC6s/s1600/Chandra.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6Aobet8NU0fetv8mZBZV8ehXTuetQ1BvlNmPEvumy-Bcx6BYvidSvSpVvPQAtdtxed3JOjHwETdGxk18ZrtY5gkMJb7Zx73RzkxHdu1hKyV_AkakmVYWi9GqnofsApYpAtWNnTP1eC6s/s320/Chandra.jpg" width="261" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><b>मृगौला पिडीत चन्द्र बहादुर पुन</b></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div style="text-align: justify;">
पेशाले गाडी ड्राईभर पुनका अहिले दुवै मृगौलाले काम गर्दैनन् । बल्ल २४ वर्षको कल्कलाउदो उमेरमा प्रवेश गरेका चन्द्रबहादुरका घरमा आमा, वुवा, भाई, श्रीमति र एक छोरी हुनुहुन्छ । ३ वर्ष अघि विहे गरेका चन्द्रको छोरीको उमेर बल्ल २ भयो । घर परिवार चलाउनको लागि ७ वर्ष अघि (जुन बेला उनी १७ वर्षका थिए) देखि नै देउराली यातायात व्यवयायी संघको जीपमा सहायक चालकको कामगर्न सुरु गरेका पुन हाल सोही यातायातको लु.१ ज. २०८७ को जीपका चालक थिए । जब उनी बिरामी परेर जिल्लाबाट त्रि.वि. शिक्षण अस्पतालमा रिफर भए, केही दिनको परीक्षण पश्चात उनको रिपोर्टबाट पत्ता लाग्यो की उनका दुवै मृगौला काम नलाग्ने अवस्थामा पुगीकेछन् । जिल्लाको सदरमुकाम सन्धिखर्क–६, ईशाराटोलमा भाडामा बस्दै आएका उनीसँग कत्ति पनि पैसा छैन । उनका लागि मृगौला बुवा वा आमा मध्ये कसैको प्रत्यारोपण गर्ने निश्चित भयो तर डायलोशिस र औषधीको लागि आवश्यक पर्ने करिव ८ लाख रुपैँया जुटाउन त्यति सजिलो भएन । यही पिडाले उनी र घर परिवारका आँखा ओभाना छैनन् । आर्थिक अभावकै कारण जीन्दगीको सबैभन्दा पिडादायिक क्षणमा थला परेका पुनलाई तपाई हाम्रो सहयोगको अत्यन्तै खाँचो रहेको छ । थोपा थोपा मिलेर समुन्द्र बनेझैं १००÷५० रुपैंयाँले ८÷१० लाख पु¥याउन धेरै समय नलाग्ला, जव हामीहरुको मनबाट आफू सग्दो सहयोगको भावना पैदा हुन्छ । यो क्षण जो कोहीलाई जहिले पनि हुन नकस्ला भन्न सकिदैन, तसर्थ कृपया आफू सक्दो सहयोगको लागि मैले यही ब्लगबाट सम्पूर्ण दिल्दार महानुभावलाई हार्दिक अपिल गर्दछु । सहयोगको लागि सम्पर्क नं. निज विरामी चन्द्रबहादुर पुन फोन नं. ९८४७३१२५०१, विरामीको लागि सहयोगमा अहोरात्र खटिरहनुभएका माधव प्रसाद पौडेल फोन नं. ९८५७०६३३३०, तथा काठमाण्डौंमा म एल्.वि. थापा फोन नं. ९८४७१०७९४७ लाई सम्पर्क गर्नसक्नुहुनेछ । त्यस्तै विरामीकी श्रीमति रिता टण्डन (पुन) को मेगा बैंक नेपाल, सन्धिखर्क शाखामा रहेको खाता नं.००४००५००२९९२१ मा समेत सिधैं जम्मा गर्नसक्नुहुनेछ । तपाईहरुद्धारा प्राप्त रकमलाई पारदर्सीढङ्गले सङ्कलन गरी यही ब्लगबाटै जानकारी गराउने छु । </div>
<br />
पूण्य कमाउन काँसी जानु पर्दैन, दुःखको समयमा सानो सहयोग गरे पुग्दछ ।<br />
धन्यवाद ।</div>
मेरो मनका गन्धन मन्धनhttp://www.blogger.com/profile/17425775644195755863noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4148659540387096142.post-1167841441573710512013-07-29T15:24:00.001+05:302013-08-06T12:21:38.045+05:30भूत लखेट्ने पेशा<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
बाँच्नका लागि पैसा चाहिन्छ, पैसा कमाउनको लागि केही काम गर्नुपर्दछ । सानो–सानोमा विद्या भन्दा धन भन्दा अनेकौं प्रमाणहरुको आधारमा विद्या ठूलो भन्ने गरिन्थ्यो विशेष गरी स्कूल पढ्दा । धन र विद्याको शिर्षकमा कैंयौ पटक वाद विवाद लेखियो, भनियो र सुनियो । सानोका त्यी दिनहरुमा धनको खासै अर्थ बुझिएको थिएन होला र विद्याको पनि । जसले जे भने पनि व्यवहारमा यी दुवैको उत्तिकै महत्व देखिन्छ । जसलाई पुष्टी गर्नको मैले एउटा गज्जवको पेशालाई लिएको छु । हामीहरुले सुनेका, देखेका र भोगेका पेशा मध्ये केही पृथक पेशाको बारेमा यही मेरो ब्लग मार्फत सबैलाई जानकारी दिन मन लाग्यो ।<br />
<br />
<a name='more'></a> तपाईहरुले कुन कुन पेशाको बारेमा जानकारी पाउनुभएको छ? किसान, प्रशासक, राजनितिज्ञ, नर्स, ड्राईभर, कुक, वेटर, जव रिसर्चर, डाक्टर, पाईलट, इन्जिनीयर, शिक्षक, बैंकर्स, सोसियल ओर्कर, भरिया, ज्यामी, प्रहरी, सेना, पत्रकार, कलकार, व्यापारी । जे जे सुने पनि मैले सुने र देखेका यी यस्तै पेशाहरु हुन् । विहान विस्तारैमा हुँदा बाहिर कागज, बोताल......................, हरीया मकै.............., दशरी आप....................., टमाटर, प्याज, तरकारी............... देखि व्यवहारीक रुपमा देख्दै र भोग्दै आएका अन्य पेशा ।<br />
<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>तर काठमाण्डौंमा पैसा कमाउन त नभनौ ज्यान पाल्न भने मात्र आईडिया भए काफी हुन्छ । यहाँ यस्तो पेशा गर्ने व्यक्तिहरु पनि छन् जसले रातभरी संख बजाएर आफ्नो जीविको पार्जन गर्ने गर्दछन् । तपाईहरुलाई अचम्म लाग्न सक्छ, अचम्म लाग्नु पनि स्वभाविकै हो मैले पनि करिव २ वर्ष अगाडी एक जना साथीले यस्तो पेशाको बारेमा भन्दा अचम्मित भएको थिए तर अहिले प्रत्यक्ष देख्ने र भोग्ने अवसर पाएकोले पत्यार लाग्यो । काठमाण्डौंमा एक युवाले रातीमा शंख फुक्दै गल्ली डुल्छन् र अर्को दिन विहानैबाट प्रत्येक घरको गेट ढक्ढकाउछन् र भन्छन् राती भुत लखेटेको । अचम्मको पेशा भुत लखेटेको रे । कहिले एउटा गल्ली त कहिले अर्को गल्ली प्रत्येक रात कुनै न कुनै गल्लीमा शंख फुक्दै हिड्यो अनि अर्को विहान घर–घरमा बोरामा चामल भ¥यो, गोजीमा पैशा । काठमाण्डौंका यति धेरै घरहरुबाट यसै गरी खर्च उठाउँदा एक महिनामा एउटा टोलको पालो पर्छ होला तर केही दिनको अन्तरालमा राती शंख फुकेको भन्दै एउटा दाई बोरा लिएर आएँ । अनि हामी बस्ने घर नजिकैको घरको घरबेटी दिदीले भनिन्<br />
<br />
घरभेटी दिदीः भाई यहाँ अरु पनि शंख फुक्न आउँछन् हो?<br />
शंख फुक्ने दाईः होईन म मात्र हो अरु कोही आउँदैनन् ।<br />
घरभेटी दिदीः अस्ति एउटा भाई आएका थिए त ,<br />
शंख फुक्ने दाईः खै यहाँ शंख फुक्ने त मैले मात्र गरेको छु ।<br />
अनि अर्की घरकी दिदीले उतैबाट भन्दै थिन् आज राती चै शंख भुकेको हो तर अस्ति त फुकेको होईन त्यत्तिकै को आएर खर्च उठायो ।<br />
म चै रनभुल्लमा परे उनीहरुको कुरा सुनेर । अचम्मको पेशा भुत ”लखेट्ने” त्यसमा पनि शंखै नफुकी खर्च उठाएछन् बाठा दाईले । कस्तो लाग्यो कुन्नी तपाईहरुलाई यो भुत लखेट्ने पोशा?<br />
<div>
<br /></div>
</div>
मेरो मनका गन्धन मन्धनhttp://www.blogger.com/profile/17425775644195755863noreply@blogger.com1Kathmandu 44600, Nepal27.7 85.33333330000004927.5875385 85.171971800000051 27.812461499999998 85.494694800000048tag:blogger.com,1999:blog-4148659540387096142.post-4093917885374192072013-07-08T14:49:00.002+05:302013-08-06T12:21:38.052+05:30१० वर्षदेखिको कोठे जीन्दगी<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div style="text-align: justify;">
आफ्नो घर छाडेर अर्कैको घरा कोठा भाडामा लिई बस्न लागेको ९ वर्ष पुगीसकेछ । घर हंसपुर–४, मेहेलपानी गाऊँबाट जिल्ला सदरमुकाम सन्धिखर्कमा कक्षा दशमा पढ्दाको पहिलो डेरा सजिलै पाइएको थियो । हुनतः त्यतिबेला द्धन्द्धको समयमा भएकोले हुनसक्छ सन्धिखर्कमा कोठा भाडा सजिलै पाइने गर्दथ्यो र घरभाडा पनि खासै महङ्गो थिएन । कक्षा दशमा तत्कालिन जनज्योति मा.वि. चुत्रावेशीमा पढ्न भनी लिला दाईले प्रक्रिया अगाडी बढाइदिएपछि केही दिन उहाँहरुकै घरमा बसियो र उहाँहरुले ईशारा टोल नजिकै गुन्टेखोलाबाट पाणिनि क्याम्पस र सन्धिखर्क जाने बाटोको चोक छेवैमा सालिकराम सरको घरमा कोठा भाडामा खोजिदिनुभयो । किरण भाऊजु, आशिष, याशोदा लगायतका आफन्तहरुले कोठाको लागि आवश्यक पर्ने सर–सामानको चाजो पाजो मिलाइदिनुभयो । त्यस बखत कोठामा म र राजु राउत जो जनज्योति मा.वि. मै कक्षा ९ मा पढ्नको लागि उही गाऊँबाटै आएको थियो । त्यस दिन सन्धिखर्कका मेरा अभिभावक उँहाहरु (लिला दाजु र किरण भाउजु) हुनुहुन्थ्यो । उँहाहरु लगायत अन्य आफन्तहरुले सामान किनिदिएर कोठा मिलाईदिनुभयो र आ–आफ्नो घर तथा कोठामा जानुभयो । केही दिनदेखी दाजु, भाउजुसँग बसीरहेको म अबदेखी राजुसँग बस्ने भएँ । त्यस दिन रात प¥यो खाना पकाउने समय भयो । भात पकाउनको लागि चामल कुक्करमा राखेर स्टोभ घोच्न लाग्यौं तर अवशोच सलाई नै किन्न बिर्सिएछौं । संकटकालको समयमा रातमा बाहिर निस्कने त आँट नै आउँदैनथ्यो न त त्यतिबेला सञ्चारको प्रयाप्त सहुलियत । त्यतिमात्र होइन त्यस घरमा धेरै रहेका कोठाहरुमध्ये हामी बस्ने कोठा मात्र प्याक अरु सबै खाली । त्यस दिन हामी खाना नखाई सुत्यौं । यसरी सुरु भएको कोठे जीवन । सन्धिखर्कमा करिव ७ वर्ष बिताईयो मात्र तीन वटा घरमा । सन्धिखर्कमा कोठा पाउन समस्या नहुने र पानी, विद्युतको प्रयाप्तताले गर्दा घर बस्नु र त्यँहा बस्नुको खाजै अन्तर पाइदैनथ्यो । </div>
<br />
<a name='more'></a><br />
<br />
कारणवश ७ वर्ष पछि सन्धिखर्क छाडेर काठमाण्डौंमा बस्नुपर्ने परिस्थितीले गर्दा आज भन्दा करिव २ वर्ष अगाडी काठमाण्डौंमा छिरेको कोठाको लागी साह्रै झमेला व्यहोर्नु प¥यो । काठमाण्डौंमा कोठा खोज्दा अनेकौं समस्या भोग्नुपर्ने । एक त कोठा खाली नै नहुने खाली भएता पनि कही केटालाई कोठा नदिने त कहीं विहे गरेका जोडीलाई मात्र कोठा भाडामा दिने रे । काठमाण्डौंमा कोठा खोज्दै भौतारिदाको करिव १ महिनाको समयमा साथी शिवहरीको सहयोगमा अर्घाखाँचीकै साथीहरुले बल्ल तल्ल कोठा खोजिदिए कोटेश्वरको महादेवस्थान मन्दिर नजिकैको घरमा । कोठा त खोजिदिए तर पानी भने थोपा नि नआऊने । सुरु सुरुमा बस्ने गरी काठमाण्डौंमा प्रवेश गरेको, पानीको कुनै अभाव नै नभोगेको मानिसलाई ट्वाइलेट जाने देखी खाने सम्मको सबै पानी किन्नुपर्ने । त्यसमाथी ट्वाईलेट त हप्ताको एक दिन शनिबार मात्र सफा हुने कारण त्यस दिन सबैले नुहाई धुवाई गर्ने दिन । ट्वाईलेट गयो कि नाक फुट्ने गरी गन्ध आउने तर घरभेटी अंकल, अन्टी तथा त्यस परिवारका भाइ, वहिनी त साह्रै मिल्ने पारिवार , ताकि पारिवारीक समिप्यताको खाजै अभाव भएन । करीव ६ महिना पछि घरभेटीले घर बेच्नुभयो तव फेरी अर्को समस्या । जाँच नजिकीएको छ कोठा कही कतै पाईदैन । चिने जाने जतिकोलाई र कहिल्यै एक कल फोन नगर्ने मानिस जो जसको फोन नं. मोवाईलमा थियो सबैलाई फोन गर्दा करिव एक हजार–बाह्र सय जति ब्यालेन्स सकियो । साथि तिलक, शिवहरी, रिम लगायतले लगातार कोठा खोज्यौं अहँ कहि कतै पाईएन । सँगैको रुममा बस्ने गुल्मीका साथीहरु अर्जुन, सुमनहरुलाई पनि कोठा चाँहिएको । उनीहरुलाई दुई कोठा तर हामीलाई एउटा मात्रै । कोठा खोज्दा एउटा वा दुई वा फ्ल्याट जस्तो पाइन्छ त्यस्तै खोज्दै गयौ तर अहँ कही कतै पाइएन । <br />
<br />
नेपाल बन्दको दिन प¥यो कोठा खोज्न समय पनि मिल्यो । साथी रिमलाई पनि कोठा चाहिएको त्यो बसेको घरमा घरभेटीले आज छाड कि भोली छाड बनाइराखेका । म, तिलक र रिम भएर कोठा खोज्न हिडेका थियौं । साथी नारायण गैरेको पसल थियो बुद्धनगरमा, अनि त्यही आउने एउटा जड्याहाको घर रहेछ कता कताबाट थाहा पाएर उसैसँग कुरा गरिदिएका रहेछन् । विहान देखी साँझ सम्म त्यही जड्याहाको पछि लाग्यौं आफ्नो घरमा मरी गए लग्दैन खाली अरु अरु घरहरुको कोठा मात्र सोधिदिन्छ । हद्दु भयौ , बल्ल तल्ल साँझ ४ बजेतीर आफ्नी बुढीको नम्बर दिए र बुढीलाई भेट्न जाँदा त कोठा नै छैन भनेर हकार्न थालिन हाम्रो पालो टाँप कस्यौ । हुन त त्यो घरमा कोठा थियो तर खै के कारणले हो हामीले त्यहाँ कोठा पाएनौं । त्यस दिन पनि कोठा पाईएन । दिनभर सिकारको लागि जङ्गल चाहेर साँझ रित्तै हात फर्केको सिकारी जस्तै निरास भई कोठातीर लाग्यौ । त्यस्तै क्रममा फेरी नारायणले नै कोठा हेर्न बोलाए बुद्धनगर मै । अनि खुसी भएर म र तिलक साँझको ट्युसन क्लास सकाएर बानेश्वरबाट बुद्धनगर गयौं । मनमा केही आशाको त्यान्द्रो पलायो कि कोठा पाइने भयो । अनि , नारायण र तिलक भई नारायणले कुरा गरिदिएको घरभेटीको घरमा त पुगेका के थियौं, त्यी घरभेटीले अब हात र मुखसँगै चलाउन लागे हातले घुच्चाएका छन्, मुखले कराउन लागेः पानी बढि प्रयोग गर्न पाइदैन, भाडा प्रत्येक महिनाको १ गते दिनुपर्छ, एक जना पनि साथी ल्याउन पाइदैन, चप्पल गल्लीमा राख्न पाइदैन, अरुसँग गफ गर्न पाइदैन, ८ बजे गेट बन्द हुन्छ, चु गरेको आवाज पनि मैले सुने भने निकाल्दिन्छु, ........................................... भाँडा चाही महिनाको ३०००÷– अनि फोहोरको ५०÷–, पानीको २००÷–, ................ लौ मेरो आज यो टोलको मिटिङ्गमा जानु छ चित्त बुझेमा भोली विहान आएर मलाई भेट्ने होइन भने ........ । <br />
ए प्रभु, मेरो बल्ल बल्ल ७ः३० मा ट्युसन क्लास सकिने कहाँबाट पुग्ने त आठ बजे कोठाभित्र । अनि पढ्न बसेका विद्यार्थीका साथी कोठामा आउन नपाउने रे, हामी हतार हतार निस्कीयौं र त्यस रात म तिलककोमा सबे । अर्को दिनको विहानै रुममा गएँ र कोठाको दौरानमा भौतारिरहें । संयोगवस महादेव मन्दिर नजिकै नै साथी परिचयद्धारा साथी प्रवेशमार्फत दुई कोठा खाली भेटीयो । प्रवेश पनि कोठा खोज्दै हिड्दा दुई कोठा खालि पाएको र आफू सर्ने तरखरमा । हामीहरुले त्यी कोठा गुल्मीका साथीहरुलाई मिलायौं र हामीलाई चाही त्यही प्रवेशले छाड्न लागेको कोठा हे¥यौ । घरभेटीका नियमका जानकारी त प्रत्येक घरमा त्यस्तै नै जुन पहिले नै बुद्धनगरका घरभेटी बाले भनेका थिए । अब के गर्नु घर अर्कैले किनिसकेको डेडलाइन सकिसकेको जस्तो भए पनि बस्नै पर्ने । त्यही कोठामै बस्ने निधो ग¥यौ र साथीहरुको सहयोगले सामान सारेर मिलायौं र बस्न लाग्यौं । <br />
<br />
यस पछिको कहानी पनि बाँकी नै छ पछि पोष्ट गरौंला ल ......................<br />
<br />
<br /></div>
मेरो मनका गन्धन मन्धनhttp://www.blogger.com/profile/17425775644195755863noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4148659540387096142.post-38986263927607847862012-11-09T13:45:00.000+05:302013-08-06T12:21:38.048+05:30जय नेपाली ब्लग<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<h2 style="text-align: left;">
</h2>
<span style="text-align: justify;">साथीहरु मैले धेरै दिन भयो ब्लगमा मेरो भावना र दैनिक जीवनको भोगाईका रमाईला, तिता, सत्य एवं सुखद्–दुःखद् क्षणहरुलाई पोष्ट नगरेको । मैले ब्लगप्रति इच्छा कम भएर निरन्तरता दिन नसकेको भने अवस्य होईन न त पोष्ट गर्ने कुराहरु नभएर नै । </span><br />
<a name='more'></a><span style="text-align: justify;">नेपाली ब्लगरहरुको भेटघाट कार्यक्रम पनि भएछ । मलाई पनि साथीहरुले सूचना पठाउनुभएको रहेछ तर विडम्बना भनौ म काठमाण्डौंमा भएर पनि उक्त कार्यक्रममा उपस्थित हुन पाईन । अझैं नेपली ब्लगरहरुको भेलाको सूचना त दुर्भाग्यले भनौं भेला सकिएको अर्को दिन मात्र ईमेल पढ्न पाएँपछि मात्र जानकारी पाएँ । नेपाली ब्लगर साथीहरुसँग प्रत्यक्ष भेट्ने अवसर यो वर्ष पनि गुम्यो । अनि असारको महिनामा हाम्रा देशका कैंयौ कृषकहरुलाई धान रोपाईको चापाचाप जस्तै हामी ब्लगरहरुले पनि प्रशस्तै ब्लगहरु पोष्ट गर्नुपर्ने हो तर त्यो हुन भने सकेन । मेरो ब्लगस्पोट प्रतिको शून्यताको प्रतिक्रिया स्वरुप साथीहरुको असार महिनामा नेपाली ब्लगरहरु सबै खेतमा धान रोप्न व्यस्त हुन लागेजस्तो छ म पनि खेतमा रोपाई मै व्यस्त छु जस्ता प्रतिक्रियाले ब्लगमा आफ्ना भावनाहरु प्रस्तुत गरौं गरौं जस्तो जोस अनि जागर त अवस्य पनि थपिदिनुभएको थियो । त्यसको लागि म नेपाली ब्लगर साथीहरुलाई धेरै धेरै धन्यवादका सम्पूर्ण शब्दहरु अर्पण गर्न चाहान्छु र हजुरहरुको अमूल्य सल्लाह र सुझावको सदा सर्वदा अपेक्षा समेत गर्दछु र अन्त्यमा समय र परिस्थितिले सम्भव भएसम्म म मेरो ब्लगमा पोष्टहरु राख्ने प्रयास गर्नेछु । ........ धन्यवाद । जय नेपाली ब्लग</span></div>
मेरो मनका गन्धन मन्धनhttp://www.blogger.com/profile/17425775644195755863noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4148659540387096142.post-4179017715576983802012-05-01T12:33:00.004+05:302013-08-06T12:21:38.055+05:30वि.सं. २०६८ मा मेरो अनुभव<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
वि.सं. २०६८ साल मेरो लागि केही खुसी, केही दुःखी, केही उत्साह, जोस र जागरका साथ , धेरै साथीहरुसँगको सफल र दीर्घकालिन सम्बन्धको मिश्रित रह्यो । केही आत्मीय साथी तथा केही आफन्तजनहरुलाई कहिल्यै नभेटीने गरी गुमाउनुप¥यो जसले मुटु नै छियाँ छियाँ भयो । त्यस्तै परिवारमा नयाँ पालुवाका रुपमा नयाँ सदस्य थपियो भने केही आफन्तहरुले नयाँ पारिवारिक सम्बन्ध गाँसेकोले नयाँ आफन्तजनहरुसँग साईनो गाँसिई रमाईलो वातावरणको पैदा ग¥यो । </div>
<br />
<a name='more'></a><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
औपचारीक शिक्षामा केही सफलता हात पारेता पनि अनौपचारिक शिक्षा या भनौं योजनामा रहेको सूचना तथा प्रविधिको क्षेत्रमा भने खासै हा उपलब्धि हुन सकेन । अध्ययनको क्षेत्रमा घर परिवार, आफन्तजनहरु, गुरुहरु तथा साथीहरुको उल्लेख्य सहयोग, सल्लाह, सुझाव र साथले ठूलो भूमीका निर्वाह ग¥यो । </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
पेशा औषतमा राम्रै देखियो तर मैले चाँहेजती र सोचेंको जस्तो उपलब्धि हासिल गरेको पाइन । सहकर्मीहरु कामबाट सन्तोष नै देखिएता पनि मैले मेरो पर्फरमेन्स दिन सकिन । कार्यक्षेत्रमा सबैको सल्ला, सहयोग र सुझाव उल्लेख्य रह्यो जसले कार्यक्षेत्र साह्रै रमाईलो र सन्तोषजनक ठहरियो तर समयको माग भनौ या व्यक्तिगत कारण हाँसी बसी गरेको कार्यक्षेत्रबाट विदाईका हातहरु हल्लाउनु प¥यो जुन मेरो जीन्दगीको अविष्मरणीय क्षण बनेको छ । </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
आफन्तजनहरुको आग्रह र सुझावलाई स्वीकार्न नसक्दा मैले तीतो क्षणको अनुभव गर्नुप¥यो जसले अझै पनि छाडेको छैन । त्यस्तै मैले फोनको प्रयोग भनौं, कल, मिसकल तथा एस्.एम्.एस्. को कारण मिस अन्डरस्ट्याण्डीङ्ग हुँदा मैले नकरात्मक तथा नीच व्यक्तिको संज्ञा पाएको अनुभव गरेको छु । जुन दुवै कुरामा मेरो कुनै दोष थिएन, भनिन्छ कहिले काँही नपिएको विष लाग्छ , त्यस्तै अनुभव गरेको छु जुन मात्र मिस अन्डरस्ट्याण्डीङ्ग हो र मैले त्यसको लागि अवसर पाएँमा वास्तविकता बुझाउने प्रयत्न गर्नेछु । र एस्.एम्.स्. को प्रयोग कहिल्यै गर्नेछैन भनी प्रण समेत गरेको छु । </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
मैले मेरो जिल्ला तथा गाऊँमा केही सक्ने सहयोग गर्नको लागि सदा सर्वदा तत्पर नै रहेँ । जिल्लाका विभिन्न गाऊँहरुको भ्रमण गरी अनौपचारीक रुपमा भेटघाट कार्यक्रम गरी वित्तिय जनचेतनाको कार्य गर्न पछाडि नहटेजस्तो लाग्छ जसबाट सामाजिक रुपमा घुलमिल हुन र आफ्नो लक्ष्य प्राप्तीको लागि सहयोग मिल्यो । </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
वर्षको मध्यबाट मेरो दैनिकीमा एकाएक परिवर्तन आयो । आफ्नो जिल्ला छाडि राजधानिमा अध्ययनसँगै नयाँ–नयाँ साथीहरुसँगको सञ्जाल, आफन्त तथा मान्यजनहरुसँगको सम्बन्ध सुधार गर्दै रमाईलो गर्नमा समय वितेको पत्तै पाइँन । वर्षको अन्त्यको समय पुराना साथीहरुसँग भेटघाट तथा नयाँ कार्य योजना बनाउँदै मा बित्यो । </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
वि.सं. २०६८ साललाई विदाईका हातहरु हल्याउँदै नयाँ वर्ष २०६९ लाई स्वागत .........</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>मेरो मनका गन्धन मन्धनhttp://www.blogger.com/profile/17425775644195755863noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4148659540387096142.post-73074074610184366252012-05-01T12:27:00.005+05:302013-08-06T12:21:38.078+05:30खुसी हुदैँछ मेरो मन पनिः<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
आज मलाई खुसी लाग्यो, साह्रै खुसी, कारणः अर्घाखाँची जिल्लाको सदरमुकाम सन्धिखर्कमा अवस्थित भगवति मा.वि., शंखेटारीबाट वि.स. २०६१ सालमा एस्.एल्.सी परीक्षा दिएर विभिन्न समयमा काठमाण्डौंमा भित्रिएका साथीहरुको भेटघाट कार्यक्रम थियो । मैले पनि सन्धिखर्ककै जनज्योति मा.वि.बाट २०६१ सालमै एस्.एल्.सी. परीक्षा दिएको र प्रायः साथिहरु चिनेजानेकाले उपस्थित हुने सौभाग्य पाएँ । <br />
<a name='more'></a>तपाईहरुलाई होला पुराना साथीहरुसँगको भेटघाट अनि भोलाकुसारी गर्ने अवसर पाएकोले खुसी भएको तर यथार्थ त्यो होइन । भेटघाट कार्यक्रमको स्थान थियो बालाजुको बाईसधारामा रहेको पार्क । जहाँ हामीहरु प्रायः एउटै व्याचका त्यसमा पनि व्यवस्थापनकै विद्यार्थीहरुको वर्चश्व । साथीहरुसँग हाँसो, रमाईलो गरियो । अनि गफगाफकै क्रममा साथीहरुको इच्छाको कुरा जाहेर हुन थाल्यो । मलाई लागिरहेको थियो, यहाँ केही साथीहरु जागिरे भैसकेका छन्, कोही बैंकर्स, कोही फाइनान्सीयल अनि अरु कोही के मा केमा । हामी मध्ये २, ४ जना चाँही मात्र अध्ययन । र यिनीहरुले पनि बैंक तथा वित्तिय संस्था, इन्स्योरेन्स, वाणिज्य, व्यापार र यस्तै क्षेत्रमा केरियरको कुरा गर्छन होला त्यसमा पनि बजारतीरै बसेर । तर कुरो अर्कै प¥यो, पार्कमा साथीहरुको मुखबाट एउटै कुरा उठ्यो हामीहरु सबै हाम्रो जिल्ला फर्कनु पर्छ अनि कृषि तथा पशुपालनमा लगानी गरी तन, मन अनि धन लगाएर काम गर्नुपर्छ । हाम्रो क्षेत्रमा कृषिको लागि प्रशस्त प्राकृतिक श्रोतहरु छन् हामीहरुले यी सोही क्षेत्रमा नै प्राथमिकता दिनुपर्दछ अनि मैले पनि हो माथि हो थपें । साझतीर कोठामा फर्कियो अनि मैले क्यामेरामा कैद गरिएका दिउसोँका फोटोहरुले दिनका क्षणहरुको पुनःताजकिकरण गराईरहेका थिए । अनि दिऊँसो गरेको छलफललाई गम्भिर हुँदै सोच्न थाले, भेटघाटमा सबै साथीहरुले स्नातक तह उत्तीर्ण गरी प्रायःले स्नातकोत्तर तह अध्ययनरत थिए । यसरी एजुकेटेड पिपुलको बिल्ला भिरेका साथीहरुले आफ्नै जिल्लामा कृषि प्रणालीलाई अत्याधुनिक प्रविधिको प्रयोग गरी व्यवसायिक रोजकारीको श्रृजना गर्दै आर्थिकोपार्जन गर्ने सोचले मलाई साह्रै प्रफुल्लित तुल्यायो । </div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span></div>
<div style="text-align: justify;">
कृषि क्षेत्र हो कृषि क्षेत्र, हाम्रो देशका करिव ६६ प्रतिशत जनताहरु कृषि क्षेत्रमा आधारित छन् तर आधुनिक तथा व्यवसायिक कृषि प्रणाली नअपनाऊँदा आर्थिकरुपमा खासै प्रगति हुन सकेको छैन । हामी युवाहरु प्रत्येक दिन रोजगारीको अवसर खोज्दै विदेशतीर धाउँदै गरेका छौं । देश विकासका लागि महत्वपूर्ण भाग ओगटेको युवा वर्गहरुले विदेशमा पसिना बगाऊँछन् । मैले भन्न खोजेको यो होइन कि विदेशमा गएर काम गर्नुहुदैन् । तर विदेशबाट कमाएको रेमिट तथा सीप र अनुभवलाई आ–आफ्नो गाऊँ तथा क्षेत्रमा प्रयोग गरियो भने राम्रै हुने थियो । </div>
<div style="text-align: justify;">
<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span></div>
<div style="text-align: justify;">
साथीहरु तिमी,े हामी सबैको सोच त साह्रै उल्लेखनीय छ । त्यसमा पनि हामीहरु स्नातकोत्तरको पढाई सकाएपछि आफ्नै जिल्लामा फर्केर व्यवहारमा उतारी यो सोंचलाई पूरा गर्न सकेको खण्डमा मात्र हाम्रो देश प्रतिको सच्चा योगदान हुनेछ । अनि हाम्रो देशको भूमीले जन्मैदेखी लगाएको गुन र सरकारले कक्षा १ देखि स्नातकोत्तरसम्म गरेको लगानिको केही हिस्सा भएपनि तिर्ने अवसर पूरा हुनेथियो । जसका लागि तपाई हामी सबै युवाहरुले हातमा हातको खाँचो हुन्छ ।</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
मेरो मनका गन्धन मन्धनhttp://www.blogger.com/profile/17425775644195755863noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4148659540387096142.post-83044789081563578922011-12-23T10:11:00.014+05:302013-10-20T13:29:47.741+05:30हाम्रो गाऊँ हंसपुर–४, मेहेलपानी अर्घाखाँचीबाट देखिने मनमोहक दृष्यहरु <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtsalAyxm95jwpl2hFf76rsYxvyWYhUVH3Oe1ByrOFbo-iwitqwnTG7sG5i9VU_9HvwCuvSnPrO7Pjh7pZngXotwslUlUeiuaUXTIxKPIgpsATi2pB3cH9ZElwJPEr_RUcjKtSTLjWx50/s1600/Image053.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtsalAyxm95jwpl2hFf76rsYxvyWYhUVH3Oe1ByrOFbo-iwitqwnTG7sG5i9VU_9HvwCuvSnPrO7Pjh7pZngXotwslUlUeiuaUXTIxKPIgpsATi2pB3cH9ZElwJPEr_RUcjKtSTLjWx50/s400/Image053.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Rhododendron in The Mehalpani's Jungle </td></tr>
</tbody></table>
<br />
<a name='more'></a><br />
<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiW9myEl12s2doiAP0hvMFMiM_Uv75WFYlYYjOd1Gs5w3T33-M7jOAJ99ko20KECGpWvTbcuMUlAKvoXaCYJHFAAVaBzjZLGhLwgWz9Jf7nSAJi6vxDLb9voKDjSQUxHiz2m0Cvzd5UMgw/s1600/Image056.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiW9myEl12s2doiAP0hvMFMiM_Uv75WFYlYYjOd1Gs5w3T33-M7jOAJ99ko20KECGpWvTbcuMUlAKvoXaCYJHFAAVaBzjZLGhLwgWz9Jf7nSAJi6vxDLb9voKDjSQUxHiz2m0Cvzd5UMgw/s400/Image056.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Rhododendron in The Mehalpani's Jungle </td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgct3BLnIyNHHp-sRT4hf_5-Kl57yY2JzPpMEngkBRJMYfEkSnKDL-jjWzP1XUxnmLq1QGq97bvxvsZJUQYOEsqvOCiT7VgjpE0h8bR1KMgxIQY7r91PphD3v9l51w07OFC4hYQt6IwZh8/s1600/Image057.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgct3BLnIyNHHp-sRT4hf_5-Kl57yY2JzPpMEngkBRJMYfEkSnKDL-jjWzP1XUxnmLq1QGq97bvxvsZJUQYOEsqvOCiT7VgjpE0h8bR1KMgxIQY7r91PphD3v9l51w07OFC4hYQt6IwZh8/s400/Image057.jpg" width="300" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Rhododendron in The Mehalpani's Jungle </td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQCFnydGzNTUY6DgyKDasZvSOP2LcbrFg1CF1WjmHS8w2o3rgHGdt5SrGqwrqxh-fBcFL2YGpapAVXRnPxvnzqyZ5DjcqWefmoZy7fxWvw-xJrJewb2_I2smKZa7kubw02vUM96aExfYU/s1600/Image111.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQCFnydGzNTUY6DgyKDasZvSOP2LcbrFg1CF1WjmHS8w2o3rgHGdt5SrGqwrqxh-fBcFL2YGpapAVXRnPxvnzqyZ5DjcqWefmoZy7fxWvw-xJrJewb2_I2smKZa7kubw02vUM96aExfYU/s400/Image111.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><blockquote class="tr_bq">
Fruits in the Mehalpani's Jungle</blockquote>
</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQLPCzRVzw6jg7LhyphenhyphenQ6_HLTi_8cn8i-obq3nxBsTa_WPkFprgmHMA0bgzBK44ahTCzbAaqBBc707P3iz0k0TSkXbRqtMcbdlKYHMXX6D3tOg4ObxN3NfLec9FMdlhuF4dd_9nTbzxW01o/s1600/Image121.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQLPCzRVzw6jg7LhyphenhyphenQ6_HLTi_8cn8i-obq3nxBsTa_WPkFprgmHMA0bgzBK44ahTCzbAaqBBc707P3iz0k0TSkXbRqtMcbdlKYHMXX6D3tOg4ObxN3NfLec9FMdlhuF4dd_9nTbzxW01o/s400/Image121.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mountains' seen from Mehelpani, Hansapur-4, A.K.</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3a0vXcqwNNxwxfDOcSCTONJXV2TyhdKROB06xHJomkpSPXV8UcEKKH3NTF7w9ibjSsB_gMUrTY9W7MgrvMjOA1Fp7b4wcEInR_toKR_Jnrb23pQZpx5nxmOogJS9E3Zu4C5WFSyGOFsY/s1600/Image123.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3a0vXcqwNNxwxfDOcSCTONJXV2TyhdKROB06xHJomkpSPXV8UcEKKH3NTF7w9ibjSsB_gMUrTY9W7MgrvMjOA1Fp7b4wcEInR_toKR_Jnrb23pQZpx5nxmOogJS9E3Zu4C5WFSyGOFsY/s400/Image123.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mountains' seen from Mehelpani, Hansapur-4, A.K.</td></tr>
</tbody></table>
<br /></div>
मेरो मनका गन्धन मन्धनhttp://www.blogger.com/profile/17425775644195755863noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4148659540387096142.post-81424451965238767862011-12-12T14:35:00.000+05:302013-08-06T12:21:38.080+05:30अर्घाखाँची जिल्लाको सुपा देउराली र त्यहाँबाट देखीने मनोरम दृष्यहरु<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDgsIxexdKHhV7f_xoVFY1bsHiOA8qgPM9AaNcAym_JifJpk8bm79Wqzw4BbRfOft1ToltMKgPfIMbSuhjMf1yi2mSL_v58JebcMbfaxUHrFOFg_Y_ocwY4skqRyGQfYJUMzCCgo1Gov0/s1600/DSC_0061.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="132" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDgsIxexdKHhV7f_xoVFY1bsHiOA8qgPM9AaNcAym_JifJpk8bm79Wqzw4BbRfOft1ToltMKgPfIMbSuhjMf1yi2mSL_v58JebcMbfaxUHrFOFg_Y_ocwY4skqRyGQfYJUMzCCgo1Gov0/s200/DSC_0061.JPG" width="200" /></a></div><div style="text-align: justify;"></div><a name='more'></a><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzt6GR43QBJBckHFvEKi7usZbmqm5zi0KrZ9atvHKqTDOuR4fk5frsx8Ev476fel9yhA4-Gi1hJj_to_cMwjoquv5iQzhehxAC_l3UrmZ-ruq6_0sjqZpd3WUVlTRxA-CDpXlufi_4j38/s1600/P1010789.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzt6GR43QBJBckHFvEKi7usZbmqm5zi0KrZ9atvHKqTDOuR4fk5frsx8Ev476fel9yhA4-Gi1hJj_to_cMwjoquv5iQzhehxAC_l3UrmZ-ruq6_0sjqZpd3WUVlTRxA-CDpXlufi_4j38/s200/P1010789.JPG" width="200" /></a></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNgUzwh3Yy7c4dg_B5RJsy9GMwHze6VB1OkSltOJHZnYAJdLIVtghKkJVnVtKzSrBJSIJ7sN-HWhiO7TBkvViQ9yENRxfKJdHYRzDlGP13-4p2eSKPiCm85MvVWc5xRNqFMPbXuVaNr2o/s1600/P1010791+-+Copy+%25282%2529.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNgUzwh3Yy7c4dg_B5RJsy9GMwHze6VB1OkSltOJHZnYAJdLIVtghKkJVnVtKzSrBJSIJ7sN-HWhiO7TBkvViQ9yENRxfKJdHYRzDlGP13-4p2eSKPiCm85MvVWc5xRNqFMPbXuVaNr2o/s200/P1010791+-+Copy+%25282%2529.JPG" width="200" /></a></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhupb7vNMK-27xY2CeMIlTA1zcWYkYoU0-3kEHy5Akd5CfQ9ze1mLw2UR6Z1yMs_jv4i2TehXG71rJD3p7EHuWcoNZPIEsVf19OAOECBu4Bli2XO6P0_PqW7Sh7qYpbBEz_WMqpG9JI-3Q/s1600/P1010794.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhupb7vNMK-27xY2CeMIlTA1zcWYkYoU0-3kEHy5Akd5CfQ9ze1mLw2UR6Z1yMs_jv4i2TehXG71rJD3p7EHuWcoNZPIEsVf19OAOECBu4Bli2XO6P0_PqW7Sh7qYpbBEz_WMqpG9JI-3Q/s200/P1010794.JPG" width="200" /></a></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFI8JM5EihEvof1QVyxS6ogJ3fwUWW35vPCpfikYVqG2N1xDmrtx3STdAV4VaDs59v-urBIQkMGkMaQ_jEapQbQio3cjw3sKTGQQ_L41ShtDOWwXWJ9EWUsjul88jIJ9aImjctPQ-RS6Y/s1600/P1010817.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFI8JM5EihEvof1QVyxS6ogJ3fwUWW35vPCpfikYVqG2N1xDmrtx3STdAV4VaDs59v-urBIQkMGkMaQ_jEapQbQio3cjw3sKTGQQ_L41ShtDOWwXWJ9EWUsjul88jIJ9aImjctPQ-RS6Y/s200/P1010817.JPG" width="200" /></a></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhesEPlDkAM81H0AMBtJnQOg7ss2u0EsHLyAiOPsbw2RIi_y6Y23Ha4C4vP3his6QVz3OzDPsnKZCcPB8riWMRPJYC2Lg1EZIkplMA0yMHWcl2qzUZlO3agTu3FNmBFAIVxLySDI_26xkw/s1600/P1010816.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhesEPlDkAM81H0AMBtJnQOg7ss2u0EsHLyAiOPsbw2RIi_y6Y23Ha4C4vP3his6QVz3OzDPsnKZCcPB8riWMRPJYC2Lg1EZIkplMA0yMHWcl2qzUZlO3agTu3FNmBFAIVxLySDI_26xkw/s200/P1010816.JPG" width="200" /></a></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdbxKC_03RXM3gleBAIQzJns4_aAtzfTy9Joc-ngteotmEA06MA_BPy4qj8Y6tIv2IK0artE4HLAJOEzIkB8IhG4HfwzVqjV695fzlnpw4yy_PVJXu8Y9EFmtXrz0orKfVGO85F28fltg/s1600/P1010800.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdbxKC_03RXM3gleBAIQzJns4_aAtzfTy9Joc-ngteotmEA06MA_BPy4qj8Y6tIv2IK0artE4HLAJOEzIkB8IhG4HfwzVqjV695fzlnpw4yy_PVJXu8Y9EFmtXrz0orKfVGO85F28fltg/s200/P1010800.JPG" width="200" /></a></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjw2ePYwQHlDU8XsKtvwJV7OmYo-fX-Amka0_80tfhUIYiHOU56ozKRFpNzfgaxQwt_tQfKBdLvHDL7K9j-MLk0JBXLWnW2djXFwIe_ooHJd71eU4XrkWpHi2Y0JrPjenArVPCsZ8GEZ8/s1600/P1010815.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjw2ePYwQHlDU8XsKtvwJV7OmYo-fX-Amka0_80tfhUIYiHOU56ozKRFpNzfgaxQwt_tQfKBdLvHDL7K9j-MLk0JBXLWnW2djXFwIe_ooHJd71eU4XrkWpHi2Y0JrPjenArVPCsZ8GEZ8/s200/P1010815.JPG" width="200" /></a></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgf3uuXIzJcarbFFfC_7Nbuv2cSyxpABS41GMJ7sW_hnRexGigsheWNkY3UEPA7iTzVOzu9dVNMzrA5OcB6zPQeOgnMElpGUJli7-HXMM7lb8gsKxGlfdFQEUUwDZGmc2XA3ouI40n6xM0/s1600/P1010818.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgf3uuXIzJcarbFFfC_7Nbuv2cSyxpABS41GMJ7sW_hnRexGigsheWNkY3UEPA7iTzVOzu9dVNMzrA5OcB6zPQeOgnMElpGUJli7-HXMM7lb8gsKxGlfdFQEUUwDZGmc2XA3ouI40n6xM0/s200/P1010818.JPG" width="200" /></a></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5axITdNhLZKF7NNKGZ7xXOn-jTjnCjoGmQ2-eqG-6aLGlLmH3g46bDviz2Cx4bEB25CX8iWhrZBwn4yerOf85rhZWVd9_ZxHNh_FszWdca0ZsxhZpzFpGJWyAE5lOvR1ETwfskEcljCs/s1600/P1010819.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5axITdNhLZKF7NNKGZ7xXOn-jTjnCjoGmQ2-eqG-6aLGlLmH3g46bDviz2Cx4bEB25CX8iWhrZBwn4yerOf85rhZWVd9_ZxHNh_FszWdca0ZsxhZpzFpGJWyAE5lOvR1ETwfskEcljCs/s200/P1010819.JPG" width="200" /></a></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2S2IJOJwU2hl1n0sjqrnkbM-C8D3N7aKiCgzovzvrdkVpre-PW2G4JQlRVjrAog1rbcv6kIiuiVnzKEW4sHdC_AxABjWvQrB-smTpbfVlnD5jFTF8ZUasQ5Vv2scrypH1SOqoXjvvABU/s1600/P1010822.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2S2IJOJwU2hl1n0sjqrnkbM-C8D3N7aKiCgzovzvrdkVpre-PW2G4JQlRVjrAog1rbcv6kIiuiVnzKEW4sHdC_AxABjWvQrB-smTpbfVlnD5jFTF8ZUasQ5Vv2scrypH1SOqoXjvvABU/s200/P1010822.JPG" width="200" /></a></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5aLcz5YEb7mjZaD7VVDxLFMXdmnT39waYS_F97YC0fyaiCnfeSe7k88b0u9mk7A8iUJtq6ed0vWbqEJKjcqYd2bvdu3BFhi5nu8g3pZk4sOSkz-FepOpvUz4OwNSh3LySeDqIXh_g1rQ/s1600/P1010830.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5aLcz5YEb7mjZaD7VVDxLFMXdmnT39waYS_F97YC0fyaiCnfeSe7k88b0u9mk7A8iUJtq6ed0vWbqEJKjcqYd2bvdu3BFhi5nu8g3pZk4sOSkz-FepOpvUz4OwNSh3LySeDqIXh_g1rQ/s200/P1010830.JPG" width="200" /></a></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQVOynDOW4WDp7CjOFL1uRgh5Mjo1mTiwlDDzcjaJWNxqu6DW1RsEncI9e37EnhQs-G5s4vxrVeJgif_djRFQppvpReJZB3W1Nh2FE_h6XQeeFBOlmdCaoNFDWr0TacASw4R8k4JCq0vA/s1600/P1010827.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQVOynDOW4WDp7CjOFL1uRgh5Mjo1mTiwlDDzcjaJWNxqu6DW1RsEncI9e37EnhQs-G5s4vxrVeJgif_djRFQppvpReJZB3W1Nh2FE_h6XQeeFBOlmdCaoNFDWr0TacASw4R8k4JCq0vA/s200/P1010827.JPG" width="200" /></a></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5BE3h9lrEEA3olW7Jo2js3-nP-73p0yxjuRTMYZ3S9eI-hhjufBZx4WZDu4vaQBqo9ioCn4I_Mb7JKh3PUhUQH5iGYR7FB7ezteQLF4d3iLLFp0YX5ltR8De_dEOSFFGYBdZsXlKxkf4/s1600/P1010825.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5BE3h9lrEEA3olW7Jo2js3-nP-73p0yxjuRTMYZ3S9eI-hhjufBZx4WZDu4vaQBqo9ioCn4I_Mb7JKh3PUhUQH5iGYR7FB7ezteQLF4d3iLLFp0YX5ltR8De_dEOSFFGYBdZsXlKxkf4/s200/P1010825.JPG" width="200" /></a></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div></div>मेरो मनका गन्धन मन्धनhttp://www.blogger.com/profile/17425775644195755863noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4148659540387096142.post-42482321835634850612011-12-12T13:06:00.000+05:302013-08-06T12:21:38.058+05:30विद्यार्थी आन्दोलनका कारण क्याम्पस प्रशासन ठप्प कर्मचारी घाममा लठ्ठ<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="background-color: cyan; text-align: justify;"><span style="font-size: small;">सन्धिखर्क, मंसिर २६</span></div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;"><span style="font-size: small;">अर्घाखाँची जिल्लामा अवस्थित शैक्षिक धरोहरको रुपमा परिचित कक्षा ११ देखि एम्.एड्. सम्म अध्ययन अध्यापन हुने एकमात्र क्याम्पस पाणिनि बहुमुखी क्याम्पस प्रशासनमा तालाबन्दको कारणले प्रशासनिक काम कार्यवाही पूर्ण रुपमा ठप्प भएका छन् । </span></div><a name='more'></a><div style="background-color: cyan; text-align: justify;"><span style="font-size: small;">क्याम्पसको आर्थिक अवस्था कमजोर भई प्राध्यापक तथा कर्मचारीहरुको तलव भत्ता तथा प्रशासनिक खर्चको जुटाउन गाह्रो भएकोले क्याम्पस प्रशासनद्धारा विद्यार्थीहरुको विभिन्न शुल्कमा वृद्धि गरेपछि विद्यार्थीहरु आन्दोलित भएका हुन् । क्याम्पससँग आवद्ध विद्यार्थीहरुको सम्पूर्ण संगठनद्धारा क्याम्पस प्रशासनले मनोमानी शुल्क वृद्धि गरेको र त्यसबाट गरिवका छोरा छोरीले पढ्ने अवसरबाट वञ्चित गर्न लागेको भन्दै विभिन्न विरोधका कार्यक्रमहरु सञ्चालन गरिरहेका कारण प्रशासनिक काममा अवरोध आएको हो । मंसिर १३ गते क्याम्पसमा ज्ञापन पत्र बुझाई सुरु भएको विद्यार्थी आन्दोलन १८ गते लेखा शाखाको तालाबन्दी, २१ गते क्याम्पस प्रमुख तथा सहायक प्रमुखको कक्ष र मंसिर २५ गते क्याम्पसको प्रशासन कक्षमा समेत तालाबन्द गरेपछि अहिले क्याम्पसका सम्पूर्ण प्रशासनिक कार्यहरु ठप्प भएका छन् भने अध्ययन अध्यापन भने कुनै वाधा नआएको जनाइएको छ । काम नभएको कारण कर्मचारीहरु भने दिनभर घाम ताप्नमा मस्त देखिएका छन् ।</span></div></div>मेरो मनका गन्धन मन्धनhttp://www.blogger.com/profile/17425775644195755863noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4148659540387096142.post-64749543059095648112011-12-11T13:57:00.000+05:302013-08-06T12:21:38.075+05:30गजल<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">संघर्षशील जीवनमा संघर्षमै बाचेकी छु,<br />
छैन केही प्रगती कालला जीवन साचेकी छु ।<br />
<br />
<a name='more'></a><br />
<br />
सुरु कहाँ अन्त्य कहाँ जीवनको मेसै पाइन,<br />
के हो जीवन भनी बुझ्न पृथ्वीमा नाचेकी छु ।<br />
<br />
मीलन विछोड मायाँ, घृणा रैछ यो जीवन ता,<br />
यात्रा जस्तै यो जीवनमा खुसी बनी हाँसेकी छु ।<br />
<br />
छोटो रैछ जीवन यात्रा टुट्छ कैले पत्तै छैन,<br />
सबैसँग मित्रताको नाता मैले गासेकी छु । <br />
<br />
जन्म लिई यो धर्तीमा म केही गर्न नि नसक्दा,<br />
संसारमा घृणीत भई पृथ्वीलाई भासेकी छु । <br />
<br />
रचना तथा संकलकः बविता चौहान, बाँगी ३, अर्घाखाँची</div>मेरो मनका गन्धन मन्धनhttp://www.blogger.com/profile/17425775644195755863noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4148659540387096142.post-43162164470503284062011-04-12T09:50:00.001+05:302013-08-06T12:21:38.060+05:30it communication<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">it and communiation has been wide </div>मेरो मनका गन्धन मन्धनhttp://www.blogger.com/profile/17425775644195755863noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4148659540387096142.post-84437143641280787252011-01-20T11:24:00.001+05:302013-08-06T12:21:38.086+05:30Gazal<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">Campus Padhdakheri maya garthyau<br />
<a name='more'></a><br />
campus padhna 6adepa6i maya garna 6adayau</div>मेरो मनका गन्धन मन्धनhttp://www.blogger.com/profile/17425775644195755863noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4148659540387096142.post-46274301048543775552010-12-08T11:19:00.000+05:302013-08-06T12:21:38.069+05:30कविता<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on"><div style="background-color: cyan; text-align: justify;">जब म नजिक पर्छु टाढा भाग्ने गर्छौ तिमी</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;">कञ्जुस गर्छौ तिमी किन मिठो मुस्कान दिन</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;"></div><a name='more'></a><br />
<br />
<div style="background-color: cyan; text-align: justify;">भेट्न मन लाग्छ तिमीलाई बाटो काटी नहिड्नु</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;">कुराकानी गर्दा के नै होलार एकैछिन</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;"><br />
</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;"></div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;"></div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;">जब म नजिक पर्छु भाग्छौ तिमी टाढा टाढा </div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;">तिमीलाई नदेख्दा त शून्य लाग्छ डाँडाकाँडा</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;"><br />
</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;">तिमीलाई देख्दा मुटु फुली आऊँछ फेरी</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;">साईनो गाँसी बस्न मन लाग्छ तिमीलाई हेरी</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;"><br />
</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;">तिम्रो मुहार र मिलेको जिऊ डाल देख्दा</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;">मसि नै सकियो नि तिमीलाई चिठी लेख्दा</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;"><br />
</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;">फोन नम्बर नै छैन तिमीसँग कुरा गरौ भन्दा</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;">समय नै बितीगयो तिमीलाई चिठी देऊ भन्दा</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;"><br />
</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;">नत भोक लाग्छ हेर न त निद्रा रातमा</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;">सपना देख्छु तिमीसँगै भाको तिम्रो साथमा</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;"><br />
</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;">धेरैपटक गुलाब फुल लिई आए तिमीतिर</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;">गुलाब पनि सुकी गयो लाग्छ साह्रै पिर </div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;"><br />
</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;">अब म के गरु लाग्छ साह्रै पिर</div><div style="background-color: cyan; text-align: justify;">अब म के गरु लाग्छ साह्रै पिर</div></div>मेरो मनका गन्धन मन्धनhttp://www.blogger.com/profile/17425775644195755863noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4148659540387096142.post-85530065970921859732010-12-07T19:52:00.001+05:302020-06-09T14:34:51.330+05:30manamohak drishya<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
अर्घाखाँची जिल्लाको हंसपुर गा.वि.स. मेहेलपानीमा हिमालयको मन मोहक दृश्यले रौनक नै छाएको छ । सदरमुकाम सन्धिखर्कबाट २५ किलोमीटर उत्तर पश्चिममा पर्ने उक्त ठाउँबाट अन्नपूर्ण, धौलागिरी, माछापुछ्रे लगायतका हिमालहरुको मनमोहक दृश्य देख्न पाईन्छ ।<br /></div>
</div>
मेरो मनका गन्धन मन्धनhttp://www.blogger.com/profile/17425775644195755863noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4148659540387096142.post-64713209058628458622010-12-07T17:44:00.000+05:302013-08-06T12:21:38.071+05:30Best Place and beautiful Environment of Mehelpani, hansapur of Arghakhanchi<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6jlGjEWwJtR3IyBvjgRseBkx863WNXJpP2O_UDxqJ9G_cXmXS9__O28nciJz_o3Qlt1HH_CHSo1l9l-1_ewYcvV5j3Xh28nqwpohHspRGDU_tKlrAoTOHj-bS-X6mGaXQqmtzhJ27BAw/s1600/34077_129452783758450_100000811865729_145428_2275029_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6jlGjEWwJtR3IyBvjgRseBkx863WNXJpP2O_UDxqJ9G_cXmXS9__O28nciJz_o3Qlt1HH_CHSo1l9l-1_ewYcvV5j3Xh28nqwpohHspRGDU_tKlrAoTOHj-bS-X6mGaXQqmtzhJ27BAw/s320/34077_129452783758450_100000811865729_145428_2275029_n.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYbG4jx4b5moe1tAlRj6vpNlhmD35ABNGjstY8fttr0dsDJ1G3A9vmQv34LHKWqptdaq09oLMrXATQHpL6RyYJRbqBSIWRjvJoQPorod6m3zYmFSgr0iT2yauXjmLLAMmYrw54tHC9HoA/s1600/34077_129452787091783_100000811865729_145429_6552393_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYbG4jx4b5moe1tAlRj6vpNlhmD35ABNGjstY8fttr0dsDJ1G3A9vmQv34LHKWqptdaq09oLMrXATQHpL6RyYJRbqBSIWRjvJoQPorod6m3zYmFSgr0iT2yauXjmLLAMmYrw54tHC9HoA/s320/34077_129452787091783_100000811865729_145429_6552393_n.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVDtosY6aH_-HMZYi4LISFiMPmceZpZdd4SkM1S9G_pBYaOjpi2OdzI7JmYStqiWwyXHArxHj1yqekw_daOCABoosvBcO-jUOCntLRxgpraUQMR80OCk71VKuuFU0qfBfc2JRX21HDTLM/s1600/34077_129452790425116_100000811865729_145430_585669_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVDtosY6aH_-HMZYi4LISFiMPmceZpZdd4SkM1S9G_pBYaOjpi2OdzI7JmYStqiWwyXHArxHj1yqekw_daOCABoosvBcO-jUOCntLRxgpraUQMR80OCk71VKuuFU0qfBfc2JRX21HDTLM/s320/34077_129452790425116_100000811865729_145430_585669_n.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnsbKDjrKR-3-kIhaNeL6Vte6ZAKGq26_Y93q8DQW6-G8YEvxyVr-Gn9TmJiB9FQ-VnRFFNXxsNmzx7EIg74zQJ9Sr-IGECCdAHbosm-bXFMR_nZpC4sV0beO-CQyk9u9zXHBAvo3crzc/s1600/34077_129452793758449_100000811865729_145431_948839_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnsbKDjrKR-3-kIhaNeL6Vte6ZAKGq26_Y93q8DQW6-G8YEvxyVr-Gn9TmJiB9FQ-VnRFFNXxsNmzx7EIg74zQJ9Sr-IGECCdAHbosm-bXFMR_nZpC4sV0beO-CQyk9u9zXHBAvo3crzc/s320/34077_129452793758449_100000811865729_145431_948839_n.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsT4o6E62EDlAxKSJd22LiD-7oj9ZJpGavc2Y7rpcO8bgjDEqYoajCGAFgOcYzky_mJGOHK5LJufNnV3nCZhLX-x-VWdhXfEoM8EyisqSam0Q7g-2AxukCnivRQCcBv-eMBb2TarFiChA/s1600/37258_129453043758424_100000811865729_145434_4792611_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsT4o6E62EDlAxKSJd22LiD-7oj9ZJpGavc2Y7rpcO8bgjDEqYoajCGAFgOcYzky_mJGOHK5LJufNnV3nCZhLX-x-VWdhXfEoM8EyisqSam0Q7g-2AxukCnivRQCcBv-eMBb2TarFiChA/s320/37258_129453043758424_100000811865729_145434_4792611_n.jpg" width="320" /></a></div>
<a href="http://www.google.com/"></a><br /></div>
मेरो मनका गन्धन मन्धनhttp://www.blogger.com/profile/17425775644195755863noreply@blogger.com0